"Eredményeink minden kétséget kizártak, hogy a zikavírus hihetetlenül veszélyes a fejlődő magzatra és részletesen megmutatták, miként fejlődik ki az agykárosodás" - idézte Kristina Adams Waldorfot, a Nature Medicine tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzőjét, a Washington Egyetem kutatóját a Medical Xpress tudományos hírportál.
A tanulmány közelebb visz minket ahhoz, hogy megállapítsuk, egy oltóanyag vagy egy gyógyszer képes-e megelőzni a magzati agy sérülését, és biztonságos-e várandósság idején alkalmazni azt - tette hozzá.
Ez az egyetlen közvetlen bizonyíték, amely azt mutatja, hogy a zikavírus a terhesség harmadik trimeszterében képes áthatolni a placentán és hatni a magzati agyra, bezárva az agyfejlődés bizonyos aspektusait - magyarázta Michael Gale professzor, a tanulmány társszerzője.
A szakemberek megdöbbentek, amikor meglátták az első MRI-felvételeket a magzati agyról 10 nappal az után, hogy az anyát megfertőzték a zikavírussal. "Nem számítottunk arra, hogy a magzati agy ilyen nagy területen ilyen gyorsan károsodik. Eredményeink azt jelzik, hogy az agykárosodás megelőzésének gyógymódja vagy egy vakcina vagy egy betegséget megelőző orvosság kell legyen, amelyet a szúnyogcsípés idején kell alkalmazni a vírus semlegesítésére" - mondta Lakshmi Rajagopal, a tanulmány másik társszerzője.
Mire a várandós nőknél megjelennek a zikaláz tünetei, a fertőzés a magzati agyra már hatással lehet, károsíthatja azt - tette hozzá. Az egyiptomi csipőszúnyogok terjesztette zikaláz legtöbbször veszélytelen, azonban ha várandós nőt fertőz meg, akkor a magzat rendellenesen kis fejjel, mikrokefáliával jöhet világra, ami további súlyos fejlődési rendellenességeket okozhat.
2015 óta mintegy 70 országból és területről jelentettek zikalázat az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint. Szakemberek becslése szerint a jelenlegi zikajárvány akár 93 millió embert fertőzhet meg Latin-Amerikában és a Karib-térségben.